2014-10-31-én újabb 487 km megtétele után megérkezett Szimonetta és Nárcisz a fajtamentéshez.

"Már tervbe volt véve, hogy a hétvége felé elhozom Bell-t akit a Törökszentmiklósi Menhelyen várta a felmentő sereget. Napközben viszont érkezett a hír, Békésen is bajban van egy bully szuka, hely lenne csak kocsi nincs. Ültem a gép előtt és próbáltam összelogisztikázni hogyan is lehetne, gyorsan és hatékonyan megoldani a lányok megmentését. Bárhogy számoltunk, a leggyorsabb és leghatékonyabb mentés abban rejlett, hogy Bellt összeszedem és onnan tovább rohanok Békésbe a kis hófehérkéért. Megkaptam a kontaktokat, közben szinte állandó telefonos kapcsolatban voltam a két menhely és Fajtamentés vezetőivel. Nem így terveztem a napomat, de a kötelesség előrébb való, így csak este 5 után tudtam elindulni. Kicsilányom elkísért, hogy mégse unatkozzak a hosszú úton, barkobáztunk, kis titkárnőként kezelte a telefonom és a büfés néni szerepét is ráosztottam . Nyolc óra előtt pár perccel beértünk Törökszentmiklósra ahol egy kis kavarodás után, telefonos segítséget kérve megérkeztünk a kis boci színű törpikéért. Egy nagyon kedves és mosolygós fogadóbizottság várt minket, gyors bemutatkozás, kutya a kocsiba, GPS újra élesít és nyomás tovább, hogy még emberi időben leérjünk a bullyért. Két box nem fér be a kocsimba, így bekészültünk a tőletek kapott jónéhány pléddel, takaróval, mert Hófehérke kikötve fog utazni a boxos kiscsaj mellett. 9-re leértünk Békésre, gyors bemutatkozás, " csomag felvétel", GPS élesítés és azt hittem rosszul látok. A célpont 3óra 33perc, érkezés 0.33! Az út simán és nagyon lassan telt, 487km tettünk meg a két kis szukáért...."