Augusztus 28. - 29. - 30.
ki szeretne jönni, egy Bullys Hétvégére?


Így szólt a felhívás, amire sokan jelentkeztek, gyorsan ki is fogytunk a kiadható szobákból. 

Igazán kutyabarát szállásunk volt, a ház körül körbekerített terület vigyázott ebeink és gyerekeink szökés mentes biztonságára. A szobák és minden egyéb helység tiszta és jól felszerelt volt, így aki pihenésre vágyik annak csak ajánlani tudom ezt a házikót.

Pénteken a társaság több mint fele megérkezett,  Egertől felfelé, igazán hosszú és kanyargós szerpentín vezetett a házhoz. Nagyon nem lehetett száguldozni, így lehetőség adódott a tájat is szemügyre venni. Este már mindenki sütögetett és a kutyák is ismerkedős partyba fogtak. A bullokon kívül, más, szerényebb kivitelű ebek is velünk hétvégéztek, így a kontrasztok néha meglepően mulatságosak tudtak lenni.

Másnap reggel aki nem kelt velem, azt személyesen ébresztettem fel. Gyönyörű meleg napnak ígérkezett a szombat, így a beigért túrát is elakartam indítani időben. Elég nehezen ébredezett a banda, de csak sikerült nekiveselkedni az ismeretlen rengetegbe. A hatalmasra nőtt fák alatt, az aljnövényzet szinte mininmálisra fejlődött, de a letört ágak és a meredek emelkedők igencsak próbára tették a csapat izomzatát. Kutyáink sorra fedezték fel a vaddisznó dagonyákat ,ahová teljes életnagyságban bele és alámerültek, gyerekeink pedig összefogdosták az erdő csöppnyi élővilágát.

Egy rövid pihenő és a hangyabolyos csipkedés után, amit igencsak rosszul viseltünk, végre beértünk Bükkszentkeresztre, ahol az első vizeskútra rávetettük magunkat. Lelkes és látványos társaságunk vonzotta a helyieket, akik nagyon kedvesen fogadtak minket és segítettek a hazajutásban. Megtöltöttük a flaskákat, levizeztük a kutyákat és visszatértünk az erdőbe.  

Erőltetett menetben értünk vissza, igaz az utolsó kilómétert már szigorúan az aszfaltos úton slattyogva tettük meg. A kutyák és a gyerekek nagyon elfáradtak, de szerintem a felnőttek sem panaszkodhattak kilométerhiányra a közel 5 órát menetelés után. 

Előkészítettük az esti bográcshoz valókat és rábíztuk magunkat a kipróbált szakácsra, hogy meleg étellel lássa el az éhes bandát. Közben megérkeztek látogatóink is, Hummer és új gazdái személyében, illetve több bullys gazdi is tiszteletét tette a közeli városból. Tele lett a kert kutyákkal, mindehol rohangászott egy-egy csapat négylábú. A sötét közeledtével megérkezett az előrejelzett vihar is, de a hegyek miatt a  házat már csak csendes kis eső formájában érte el. 

Gyorsan megtelt a társalgó és miután mindenki megvacsorázott és ellátta kutyáit, újra összeültünk és kezdetét vette a hajnalig tartó ismerkedés, beszélgetés és kérdezősködés. Akit ott volt választ illetve képet kaphatott munkánkról, a kínokról és az örömökről, buktatókról és néha már lehetettlennek tűnő probléma megoldásokról.

Vasárnap mindenki álmosan és izomlázasan ébredt, és lassan elkezdődött a búcsúzás ideje. 

Remélem mindenki jól érezte magát, bár a képekről csak az derül ki, hogy szinte mindenhol elfejetettünk fotózni, kivéve a mi kis túránkról.  

További képek itt:

 http://gallery.site.hu/u/Grubedli/BullterrierBaratiTarsasag/album1274/rokafarm/